Kezdőlap
 
 

GYENGÉNLÁTÓKNAK:



 Városunkról
 Történelmi visszatekintés
Horváth Miklós írásai
Kapusi Rózsa interjúja 1971-ből
 A város címere
 A mai Nagyatád
 EU-s projektek
 Közlekedés
 Hasznos címek és telefonszámok
 Természeti adottságok
 Gazdasági élet
 Civil élet
 Elismerések
 Környezetvédelmi Program
 Nagyatád fenntartható fejlődésének helyi programja
 Nagyatádi Települési Értéktár Bizottság
 Hírek, aktualitások
 Programok,
   rendezvények
 Önkormányzat
 Esélyegyenlőség
 Egészségügy,
   szociális ellátás
 Oktatás, nevelés
 Kultúra
 Turizmus
 Egyházi élet
 Sport
 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
 Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás
 Csatornaprogram
 Galéria
 Honlaptérkép
 Vendégkönyv
 Fórum
 

A tegnapi napon városi rangot kapott a szép tájú Somogy, egyik nagyközsége Nagyatád. A történelem során immár harmadszor és most már véglegesen. Egyszer városi rangra emelte Mátyás Király és másodszor a XVIII. században volt város Nagyatád. Ezért is csodálkoztak a környékbeli és az Atádi öregemberek a híren. Hát nem vagyunk város? Az egészen a közelmúltig szinte várostalan Somogy megye más helységei viszont neheztelnek, és azt kérdezik, "miért éppen Nagyatád"? Mi van ezen a 11 ezer emberes településen, hogy várossá lehet. Éppen ezért a Levéltári adatok és a történelem idézése helyett, amelyben Nagyatád nagyon gazdag, úgy döntöttem, hogy ezzel a kérdéssel keresek válasz az Atádi emberek között a gyárakban a munkahelyeken és az utcákon, ahol akkora a nyüzsgés, mint egy szorgos hangyabolyban. Kezdjük tehát a nagyatádi utcán.

 

- Látom, nagy munkában vannak.

- A város átadáshoz készülünk, mi itt.

- Ebből az alkalomból Nagyatád apraja- nagyja meszel, mázol, takarít.

- Igen. Úgy érezzük, hogy ezt kötelesség megcsinálni.

- Szépek akarnak lenni?

- Igen.

- Hányadik házat tatarozzák?

- Nekünk ez az első, mert most érkeztünk a héten.

- Honnan?

- A Kutasi Állami Gazdaságtól.

- Besegítenek?

- Szívesen, mert azt mondják hát szóval harmadik. városunk lesz a megyében, ezért szívesen..

- És örülnek neki?

- Hát persze!  Nagyon nehéz az utcán békességgel elközlekedni, mert mindenütt buckák meg gödrök vannak. De ez mind azt jelenti, hogy javítanak és fúrnak faragnak mindenütt és az eredmény az lesz, hogy mindenütt kiépített jó, kényelmes utak lesznek a városban.

- Szoba festés-mázolás szakmában dolgozom jelenleg málterozok, hogy szebb és mutatósabb legyen az épület.

- .... és mennyit kell kifesteni?

- Hát itt az alsó folyosón a három osztályt és a lábazatot és ezt itt felfelé a tízig

- Itt az előcsarnok már szépen ki van tapétázva, csak még azt nem mondták meg, hogy ezt a nagytakarítást és a renoválást milyen alkalomból...?

- Várossá nyilvánítják Nagyatádot és hát biztos fognak itt is megnézni egypár épületet, hogy milyen belülről.

- És ez a maguk felajánlása?

- Nagyjából.

- Kiállítás lesz itt a várossá nyilvánítás alapján. Több vállalatnak a kiállítása.

- A vállalatoknak a termékeit mutatják be, a KTSZ, a Konzervgyár.

- "Névszerűen" a Nagyatádi Szakmunkásképző Iskolában a nagyatádi ipar mutatkozik majd be.

- Mondjuk a "lecsót", meg ilyesmiket mutatnak be.

- Gócza Antal nagyatádi lakatos a város avatására elkészítette a város kulcsát, igaz, hogy nincs a városnak kapuja, de hát a középkorban minden városnak volt kulcsa és méghozzá aranykulcsa. Ezért így jelképesen, hogy legyen ennek is.

- Valahogy így gondoltuk, hogy legyen Nagyatádnak is egy olyan kulcsa, amelyet érdemes átnyújtani akkor amikor ez nagy ünnepség van és ez a történelmi pillanat megtörténik.

- És íme, a kulcs, gyönyörűséges arany színben ragyog.

- Hát nem igazi arany, bronzból van.

- Díszes, mint a középkori városkulcsok.

- Igen, hát gondoltam, hogy ilyen legyen, legyen benne egy kis romantika is. 25 centi, 2 kiló 70 deka nyersanyagból készült és 40 órát dolgoztam rajta.

- A készülődés a jövőben gondolkodás megható bizonyítékát egy nagyatádi padláson láttam, Horváth Istvánnak a József Attila Kollégium igazgatójának jóvoltából.

- Intézetünk növendékei elhatározták, hogy ez évben az begyűjtjük Dél-Somogy szűkebb hazánk régi használati tárgyait. Tettük ezt azért, mert szerettünk volna egy múzeum alapot teremteni leendő városunk múzeumának és úgy hisszük, hogy ez az értékes anyag ami jelen pillanatban összeállt, alapja lehet annak a múzeumnak,amely majd képviseli Nagyatádot, csak azt kérjük majd annak idején a város vezetőitől, hogy a múzeum avatáskor ez az anyag csak úgy kerüljön be, mint a József Attila Kollégium növendékeinek ajándéka.

- De hát milyenek is a nagyatádi emberek? Akiknek lelkesedéséből annyi mindenre telik? Akik ilyen fáradhatatlanok? Hogyan látják ketten a borbély műhelyből?

- Nagyatádot olyan embertípus lakja, amelyik szereti a földet, a rögöt, az erdőt, a mezőt, rétet, nádat, mindent. Szomszédot, barátot, segítőkész embertípus! Közvetlen mindenkivel, nyílt lelkű, nem büszke, de büszke arra, ami volt. Arra a semmire, arra a kicsire. Lassú víz, partot mos, így dolgozik itt az ember.

- Nagyatádon nagyon sokat akarnak tenni az emberek, azért, hogy várossá legyünk.

- Felidézve a Somogyi Néplap tudósítója a riporter kolléga, hogyan látja a most lett várost és lakóit?

- 1966 óta ötödik esztendeje járok rendszeresen Nagyatádra. Azóta jóformán minden olyan nagyobb létesítmény építésénél, beruházások megvalósításánál itt voltunk, ha nem én, valamelyik kollégám, amelyik Nagyatádot közelebb vitte a várossá fejlődéshez. Nagyon jó volt papírra vetni olyan sorokat, hogy örülnek az emberek a második szállodának, hogy nagy a választék az étteremben, hogy épül a kultúrház, hogy tartalmas műsorok vannak a Fegyveres Erők Klubjában és nyugodt szívvel mondhatom, hogy Nagyatád megért arra, hogy a történelem folyamán már harmadszor is város legyen. Az a 11 ezer ember, aki itt él, ez mind egyet akar, mindenki segíteni akar és senki sem szégyelli megfogni a csákány, vagy az ásó nyelét, ha éppen valami társadalmi munkáról van, szó és azt hiszem, hogy igyekeznek meg is védeni azt, amit alkottak. Erről vallottak nekem a nagyatádi emberek.

- Milyen is voltaképpen az a város, amelyhez ilyen bensőséges szálak fűzik az ott lakókat. Dorcsi Sándor tanárt a Pártbizottság munkatársát, arra kértem, hogy mutassa be Nagyatádot.

- Radnóti szavaival mondva, "aki felülről nézi, annak térkép ez a táj", de nekünk szívünkhöz nőtt, minden darabja. Hogyha repülőgéppel szemlélnénk a várost, akkor a Kaposvár felőli műúton érkezve a régi sárból tapasztott "kontyos" házikók helyén most modern 2 szoba fürdőszobás kertes családi házakat, kis villákat láthatunk. A Széchenyi tér jobb oldalán emelkedik az első 3 emeletes lakó épület, mellette a Komfort KTSZ szerelő csarnokai, irodaháza látható. A fürdő régi törökös kupoláját ugyan hiába keresnék azok, akik a felszabadulás előtt jártak a községben, mert átépítették és ma már terápiás szakrendelés is folyik itt, nemcsak a megyeiek, hanem megyén kívüli betegek is jönnek ide gyógyulást remélve. A Ferences Barátok kolostorából esténként kellemes zene szűrődik ki. Itt kapott helyet ugyanis a Park Szálló és Étterem. A park másik oldalán hatalmas neon reklámok  hívja magára a figyelmet az Atád Áruház és az Ezüstkancsó, amelyben étterem, bisztró és bár, valamint az emeleten  szálloda kapott helyet. Nem messze ettől az Állami Gazdaság modern irodaháza a Postahivatal, az új Tanács Székház épületei emelkednek a magasba. Velük szemben áll már a 400 személyes színház és mozi teremmel rendelkező Művelődési Központ, amelynek megnyitását nagyon várják, remélik, hogy ez év november 7-én már ott ünnepelhetünk. Annak a tőszomszédságában van a Fegyveres Erők Klubja, aztán iskolák, óvoda, bölcsőde, majd a 200 személyes József Attila Kollégium látható. Egyik létesítmény sem idősebb egyébként ezek közül 5 évnél. Az egész utca sor a művelődés szolgálatában áll. Joggal büszkék erre az Atádiak! Északnak a törpe vízmű tornya nyújtózkodik a magasba, majd a 2000 ezer munkást foglalkoztató konzervgyár és a téglagyár kéményei emelkednek ki. Délen a cérnagyár épületei hívják magukra a járókelők figyelmét. A 100 éves parkot az óriás gesztenyék, berkenyék, platánok és juharfák díszítik. Ettől nyugatra 4 emeletes lakóház tömbök sorakoznak, több felé magasba nyúló daruk hirdetik, hogy az építkezés tovább folyik. A lakóházak mögül az 500 ágyas épülő kórház daruja emelkedik a magasba. Még jó néhány esztendő kell azért ahhoz, hogy igazán várossá váljék, de azzal, hogy az Elnöki Tanács várossá nyilvánította, gondolom, kötelez is bennünket arra, hogy további fejlesztéseken munkálkodjon Nagyatád minden lakója, régi nagyatádiak, lokálpatrióták egyaránt.

- Eddig a várossá válás szubjektív feltételeiről szólottak az Atádi emberek. Gémesi Sándor a Nagyatádi Pártbizottság titkára pedig előadásaiban, cikkeiben gyakran foglalkozik a várossá válás objektív folyamataival, tényezőivel. Vajon mit tart ezek közül a legdöntőbbnek?

- Elsősorban Atád iparának, az iparban dolgozó munkások számának növekedését, kell megemlíteni. A Somogyi Hírek már 1949. január 15. számában így ír Nagyatádról. A község dolgozójának több mint 30%-a munkás. A fonalgyárnak 300, a modern konzervgyárnak több mint 100 munkása van, a dohánybeváltó és a két téglagyár munkásainak száma is meghaladja a 150-et. 1970-bemn a lakosság száma eléri Nagyatádon a 10.400-at. A környező községekből 1400 fizikai dolgozó jár naponta Nagyatád ipari üzemeibe. Így velük együtt az ipari munkások száma 5200. A nagyfokú rétegezettség, ingázás, kétlakiság bizony rengeteg gondot és nehézséget jelent. Mégis ez a munkásság teszi nyereségessé üzemeinket, segíti társadalmi munkájával a helyi fejlesztés céljait, szervez "Vietnami műszakokat", és ki tudná még felsorolni hány tanúságát adja nap mint nap a munkásosztály legszebb képességeinek. Közös és nagy feladatunk, hogy a gyors számszerű fejlődés idején beáramló új munkásainak is kialakuljanak a munkásnemzedékek kiváló tulajdonságai, a nagyfokú munkaszeretet, a szakmai igényesség, a magasabb műveltség iránti igény, a politikai érdeklődés, és tettrekészség.

- A tettrekészségre ma már jellemző tulajdonsága a nagyatádi munkásoknak. Gólya Mária a Nagyatádi Konzervgyár egyik szocialista brigádjának vezetője azt mondja, hogy az nem is téma, természetes, magától értetődő, akarunk valamit, tegyünk is érte valamit.

- Most voltunk  kint a Pártbizottságon, ott beszéltük meg, hogy a konzervgyár szocialista brigádja egy 75 férőhelyes óvodát szeretnének és egy napi keresetüket felajánlják ahhoz, hogy óvoda épülhessen. Ha kell a lakósság is megfogja a "munka végét". Ha arról van szó, hogy társadalmi munkára ki kell menni,  mit tudom én földet hordani, a KISZ-esek, mind egyhangúlag fogja magát, megy és csinálja, hogy minél előbb meg legyen. Minél előbb várossá legyünk.

- Azóta a nagy készülődésnek, a nagy sürgés-forgásnak voltak örömteljes pillanatai is. Ilyen volt, amikor az Atád Áruház megnyílott. Hogy mennyire várták ezt az Atádiak, hogy milyen élmény volt a számukra, arról Torma István igazgató tud néhány szót mondani.

- Kérem már 6 órakor volt "kuncsaft" az utcán.

- Mennyi volt az első havi forgalom?

- 3 millió 400 ezer forint volt az első havi.

- Mondjon valamit magáról is.

- 24 éve vagyok ebben a szakmában, mint fiatal ember kezdtem, és itt is akarok megöregedni.  Vidékről jöttem be, szeretem ezt a várost, úgy érzem, hogy nagyon szimpatikus.

- Az iparosodás nemcsak Nagyatád jövő városi arculatát alakítja ki, hanem megváltoztatja az embereket is. Ennek a változásnak az egyik jele talán, hogy a Nagyatádi Szakmunkásképző Intézetben évek óta kétszeres, háromszoros a túljelentkezés. Biztos jövő a munkássors, a szakma. Plecskó Gyuláné munkás édesanyja is így vélekedik, ilyen sorsot szánt a fiának.

- Hiány van a kőművesekből, sok az építkezés, ugye itt a kórház, itt van a "tanácsházat" csinálták, itt a posta, meg lakóházak készülnek, úgyhogy ez nagyon ...

- Itt érdemes kőművesnek lenni.

- Elég jól keresnek. Várom, hogy már járjon neki is, hogy az egyik fiam most már keressen. Ő is azt mondja, hogy anyukám, - mert éppen most akarunk épülni "mink" is és majd jövőre és azt mondja, anyukám akkor már felszabadulok, és akkor majd sokat tudok segíteni. És így majd kevesebbet kell fizetnem a kőműveseknek, szakembereknek. Ami ugye már sokat számít a családba.

- Munkahelyen is keresnek kőműveseket, hogy munkaidő után, vagy szabadszombaton, vagy vasárnap dolgozni.

- Örülnek a népek víznek meg a gáznak?

- Már alig várják, hogy már kössék be.  Azzal fűtenek. A nővéreméknél is úgy van, azoknál is bent van a lakásban a szobában, a cserépkályhában és úgy fűtenek. Reggel bekapcsolják, és amire mennek haza a munkából, olyan meleg van, mintha egész nap otthon tüzeltek volna és sokkal tisztábban, mert nem kell kormozni, ami a lényeg.

- Ez már igazi városi színvonal.

- Igen, a lakásnak is sokkal jobb, mert már nem szennyezi annyira a lakást a korom meg minden féle.

- Pécsek Sándor kazánfűtő maga sem olyan régen tette le még a szakmunkás vizsgát és szerinte jó szakmát választott a fia is.

- "Kűműves" akar lenni, szeret "májterúni", kenegetni, otthol  is mindig  "gipszül", mindent csinál. Mondom neki te, hogy néz ki a kezed, összemarja. Nem baj apu, mondja mert sok pénzt lehet keresni. Hát akkor "ergye" kőművesnek!

- És lesz is mit építeni.

- Mindenféle fel van túrva. Az egyik ember örül neki, azt mondja, na valamit fejlődünk, a másik azt mondja, össze túrnak mindent, hogy néz ki ez. Hát persze azért szép lesz Nagyatád! Ahhoz, hogy "945" óta mit fejlődött, szóval nagyon sokat. Már "935"-től lakok Nagyatádon, különben Jákóban születtem.

- Akkor emlékszik arra a 45-ös dúlásra.

- Emlékszem a háborúra, hogyne!

- Alig maradt ép ház.

- Itt bizony kevés maradt, olyan ház nem is maradt, ami nem kapott volna találatot.

- Sokáig állt a front?

- 4 és fél hónapig. Mikor hazajöttünk füstös szag volt, mind a "cigány kunyhóban", az utcákon mindenhol. Hát az volt a jó, jó tavasz volt, húsvétkor értünk haza a menekülésből, ki voltak a fák virágozva, nekiálltunk dolgozni és - és megkezdődött az élet. Szerencsére jó tavasz volt! Akkor tényleg föl volt "árkulva", csak lövészárkok voltak. Most meg ugye másként van hasznos árkok vannak, gáz, víz, ezek hasznos árkok.

- Maguknál is van már víz meg gáz?

- Van az udvaromba gáz, most akarok majd felvenni OTP kölcsönt és bevitetem a lakásba, a víz az bent van már. Három szobám van, úgyhogy fejlődünk!

- És összegzésül, hogyan vélekedik jelenről, jövőről, Hamvas János Nagyatád Város VB Elnöke, aki szinte a végkimerülésig dolgozott az avatás előtti napokon.

- Heroikus időszakot élünk, hatalmas feladatokat kell megoldani. Nagyatádból várost kell teremteni! Ehhez arra van szükség, hogy mindent felépítsünk, ami még hiányzik. Sok-sok lakás kell!  Meg építenünk az új Művelődési Házat, a kórházat, új óvodákat, iskolákat kell építenünk! Be kell fejeznünk a szennyvízcsatorna és tisztítómű építését! Ezeket a feladatokat olyan intenzitással kell megvalósítani, hogy 1964-ben jóváhagyott rendezési tervet lényegesen meg kell változtatni, új rendezési tervet kell készíteni, mert kinőtte ez a település az akkori elképzeléseket. A fejlődés ütemét talán a lakosságszám rendkívül gyors növekedése mutatja legjobban., 1948-tól megkétszereződött a lakosság száma. A feladatok nagyságát néhány számmal is illusztrálni tudnám. A III. Ötéves Tervben Nagyatád fejlesztési alapjának összege 55 millió forint volt.  A IV. Ötéves Tervben ez több mint 300 millió. Durván öt és félszerese az előző ötéves tervnek. Olyan nagy létesítmények megvalósításán fáradozunk, mint a 156 milliós kórház. 86 millió forintot fordítunk lakásépítésre és a lakásépítésekkel összefüggő kapcsolódó létesítmények megépítésére. 92 millió forintba kerül a szennyvízcsatornázás és csatornázási programunk megvalósítása eddig ebből összesen 20 millió forint valósult meg. A Művelődési Ház 13,5 millió, a könyvtár 8 millió forintba kerül. Ezek építése folyik, néhány rövidesen be is fejeződik, néhány hosszabb ideig tart, például a kórház építése legalább 3-4 esztendeig. A lakosság együtt van velünk, hol rosszalló kritika, hol elismerés illeti a tanácsot. Általában érezzük a lakosság támogatását, segítését. Város akar lenni Nagyatád lakossága, amióta a várossá nyilvánításra vonatkozó Elnöki Tanácsi határozat ismertté vált, mindenki tenni akar valamit, hogy Nagyatád méltóan fogadja a várossá nyilvánítás napját. Azt hiszem ez nagyon szép, alkotó feladat.

 

A rációműsorról a felvételt Szűcs Miklós készítette, a szöveget sajtó alá rendezte Horváth Miklós.



Közbeszerzési együttműködő partnerünk a Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt.

Az oldalon található tartalom Nagyatád Város Önkormányzatának tulajdonát képezik.
Az oldal megtekintéséhez 1024*768 felbontás ajánlott.
Levél a webmesternek:informatikus@nagyatad.hu
Oldalkészítés: 0.33 másodperc