Kezdőlap
 
 

GYENGÉNLÁTÓKNAK:



 Városunkról
 Történelmi visszatekintés
Horváth Miklós írásai
Kapusi Rózsa interjúja 1971-ből
 A város címere
 A mai Nagyatád
 EU-s projektek
 Közlekedés
 Hasznos címek és telefonszámok
 Természeti adottságok
 Gazdasági élet
 Civil élet
 Elismerések
 Környezetvédelmi Program
 Nagyatád fenntartható fejlődésének helyi programja
 Nagyatádi Települési Értéktár Bizottság
 Hírek, aktualitások
 Programok,
   rendezvények
 Önkormányzat
 Esélyegyenlőség
 Egészségügy,
   szociális ellátás
 Oktatás, nevelés
 Kultúra
 Turizmus
 Egyházi élet
 Sport
 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
 Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás
 Csatornaprogram
 Galéria
 Honlaptérkép
 Vendégkönyv
 Fórum
 

 

  1. Atádot valamennyi XIV - XV. századbeli forrás egyértelműen possessio-nak magyarul birtoknak, vagy helyesebben falunak nevezi.

    Forrás: Nagyatád Monográfiája. Szerkesztő: Dr. Bősze Sándor 2001. I. kötet 89 p.

  2. A dél-dunántúli régió sajátossága, hogy "igazi" várossal nem rendelkezett, viszont sűrű mezővárosi hálózata volt.

    U. o. 91. p.

  3. Mezőváros ismérve: Városi kiváltságokkal felruházott nagyobb, de falusias település.

    Forrás: Magyar Értelmező kisszótár. 1972. kiadás 953 p.

  4. Mezőváros latinul oppidium a közép és az újkorban olyan település jogi szempontból a szabad királyiváros és a földesúri község között állt. Elnevezése onnan származik, hogy nem volt fallal körülvéve, mint a szabad királyi városok, a mezőn állt.

    Forrás: Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században

  5. Az 1784 - 1787 évi első Mo. népszámlálás felmérése szerint Atád jogállása község volt, nem város.

    Forrás: T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazda mozgalom bölcsője. Első rész 190 p.

  6. Vályi András 1796 - 1799. között kiadott ország leírásában a következőt találjuk Nagyatádról: "Népes horvát falu Somogy vármegyében."

    Forrás: u.o. 190.

  7. 1871. évi XVIII. törvénycikk megszüntette a mezővárosokat, Nagyatád ekkor kisközségi jogállást kapott, s csak 1901. április 1-jével alakult nagyközséggé.

    Forrás: Nagyatád Monográfiája 2001. II. kötet 34. p. Szerkesztő: Dr. Bősze Sándor

  8. A XX. század első évtizedében Nagyatád még a városiasodás igen alacsony fokán állott. Ez a település mégis 70 év alatt egy vidék központjává tudta felküzdeni magát a lakosainak szorgalma, összetartása és nemes lokálpatriotizmusának köszönhető, hogy ebben az időpontban teremtették meg a későbbi valódi város számára a fejlődés alapfeltételeit.

    Forrás: A városiasodó településtípusok a századfordulón Somogy megyei példák alapján Somogy megye múltjából 1987. 304. p.

  9. A várostalan megyében a törökök kiűzése után - 1860-ban királyi szabadságjogokkal rendelkező valódi városa nem volt a megyének.

    Forrás: G. Jáger Márta Somogyi Levéltár főlevéltáros Kaposváron 2002. szeptember 21-én rendezett tudományos emlékülésen elhangzott beszédéből merítettem.

  10. Nagyatád nagyközség falusi mezőgazdasági település.

    Forrás: Nagyatád nagyközség múltja és jelene. Bánhidi László 1933. 59. p.

  11. 1744. május 15-én Atád ismét vásártartási jogot kapott.

    Forrás: Nagyatád Monográfiája. 2001. 504. p.

  12. 1767-ben úrbáriumot kap Nagyatád, ettől kezdve nevezik mezővárosnak.

    Forrás: Uo. 504. p.

  13. A vásártartási jogok - mint közismert - csak szabad királyi városokat illettek meg, de ez nem  jelenti azt, hogy Atád azzá lett.

    Forrás: Nagyatád. Szerző Laczkó András 1979. 7. p.

  14. A századforduló körüli irodalmi beszámolók arról is szóltak, hogy Nagyatádon voltak emeletes házak, de hozzá kell tenni, hogy alapvetően falusias jellegű település volt.

    Forrás: Uo. 21. p.

  15. A régi írások szólnak arról, hogy az itt lakók szívesen vették, ha az ide látogató idegen "város"-nak titulálta a települést akkor is, ha csak község volt.

    Forrás: Uo. Előszó 3. p. Írta Uitz Ferencné a város nagyasszonya - kiemelés tőlem - aki 1975-1984. között a városi tanács elnöke.

  16. Várostalan Somogy megyében elsődlegesen, időbeli sorrendben felsorolom azt a három települést, amely városi rangot kapott.

    Kaposvár1873.
    Siófok1968.
    Nagyatád1971.

  17. Egy rádiós vetélkedő során érdeklődést keltett a nagyatádi csapat vezetőjének beszámolója arról, hogy Nagyatád története során háromszor nyerte el a városi rangot.

Utószó: Bizakodom, hogy a fenti téves hírközlés - szóbeszéd - közel négy évtizedes "ékeskedése" a feltárt bizonyítékok közreadásával, a periodikákban végérvényesen befejeződik.

Köszönet Szűts Miklósnak a város jeles sportolójának, aki a Kossuth Rádióban 1971. április 26-án Nagyatád várossá nyilvánítás alkalmából elhangzott interjút magnószalagra felvette és a kazettát megőrizte.

A felvétel teljes szövege itt olvasható.



Közbeszerzési együttműködő partnerünk a Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt.

Az oldalon található tartalom Nagyatád Város Önkormányzatának tulajdonát képezik.
Az oldal megtekintéséhez 1024*768 felbontás ajánlott.
Levél a webmesternek:informatikus@nagyatad.hu
Oldalkészítés: 0.28 másodperc