Mivel két ízben is közreadott életrajzi kiadványokban - Múltidéző - nincs részletes információ közéleti munkásságáról, ezért most 70 év távlatából kötelességem két évtizedes kiemelkedő tevékenységéről - a teljesség igénye nélkül - megemlékezni.
Mint közigazgatási gyakornok közvetlenül is megismertem az ő rendkívüli egyéniségét, határozott vezető képességét, megértő, segítő, jószándékú intelmeit, katonás szigorát.

1. Az ő érdeme, hogy 1907-ben épült artézi fürdőt 1924-ben a község képviselő-testülete vétel útján megvásárolta és kezelésébe vette.

2. Előrelátásának köszönhető, hogy felismerte a fürdő fennmaradása érdekében szükségszerű egy újabb mélyfúrás, mert 1906-ban az 1. számú kútból feltörő 30,5 °C-ú hévíz hőfoka évről-évre fokozatosan csökkent 1930-ban már 24,3 °C-ra süllyedt.
   1930-ban a II. sz. kút fúrásra 20.000 pengőt szavazott meg , s közbenjárására a Népjóléti Minisztérium 10.000 pengővel támogatta a kivitelezést.
   Forrás: Gelencsér László: "A mi artézink" 2006. Burics László 43.8 hőfokos vizet remélnek Nagyatádon.
   Bővebb forrásértékű tájékoztatás: "Artézifürdő története" című írásban.

3. 1927-ben a képviselő-testület javaslatára úgy határozott, hogy a tulajdonában lévő 2 kat.h. üres telken épüljön fel a polgári fiúiskola új épülete. Az építkezés megkezdéséig a földterületet térítésmentesen az iskola kezelésébe adta, hogy ott a mezőgazdasági ismeretek gyakorlati úton való elsajátítását szolgálja.
   Közismert, hogy 1962-ben ezen a telken épült a gimnázium, ma Dózsa György utca 13. sz. alatt.

4. Amikor Bodvica, Henész és Kivadár községek Nagyatáddal való egyesítése nyilvánosságra került a főjegyző 1938. augusztus 3-án megtartott képviselő-testületi ülésen a B.M. döntést elítélő határozatot terjesztett elő. A tiltakozó petíciót a vármegyei alispánhoz is felterjesztette.
   Forrás: Nagyatád Monográfiája II. kötet 182,. p.
   
   A petíciót elutasították, mert a belügyminiszter Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának felterjesztésére 1940.március 30-án 7063/1940. szám alapján Bodvica, Henész és Kivadár kisközségeknek Nagyatád nagyközséggel való egyesítését rendelte el.
   Forrás: Nagyatád és a hozzá csatolt községek adata az 1941. évi népszámlálás tükrében. Írta: Bánhidi László 1943-44. polgári fiúiskolai évkönyvben.