Kezdőlap
 
 

GYENGÉNLÁTÓKNAK:



 Városunkról
 Történelmi visszatekintés
Horváth Miklós írásai
Kapusi Rózsa interjúja 1971-ből
 A város címere
 A mai Nagyatád
 EU-s projektek
 Közlekedés
 Hasznos címek és telefonszámok
 Természeti adottságok
 Gazdasági élet
 Civil élet
 Elismerések
 Környezetvédelmi Program
 Nagyatád fenntartható fejlődésének helyi programja
 Nagyatádi Települési Értéktár Bizottság
 Hírek, aktualitások
 Programok,
   rendezvények
 Önkormányzat
 Esélyegyenlőség
 Egészségügy,
   szociális ellátás
 Oktatás, nevelés
 Kultúra
 Turizmus
 Egyházi élet
 Sport
 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
 Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás
 Csatornaprogram
 Galéria
 Honlaptérkép
 Vendégkönyv
 Fórum
 

 

Mivel két ízben is közreadott életrajzi kiadványokban - Múltidéző - nincs részletes információ közéleti munkásságáról, ezért most 70 év távlatából kötelességem két évtizedes kiemelkedő tevékenységéről - a teljesség igénye nélkül - megemlékezni.
Mint közigazgatási gyakornok közvetlenül is megismertem az ő rendkívüli egyéniségét, határozott vezető képességét, megértő, segítő, jószándékú intelmeit, katonás szigorát.

  1. Az ő érdeme, hogy 1907-ben épült artézi fürdőt 1924-ben a község képviselő-testülete vétel útján megvásárolta és kezelésébe vette.

  2. Előrelátásának köszönhető, hogy felismerte a fürdő fennmaradása érdekében szükségszerű egy újabb mélyfúrás, mert 1906-ban az 1. számú kútból feltörő 30,5 °C-ú hévíz hőfoka évről-évre fokozatosan csökkent 1930-ban már 24,3 °C-ra süllyedt.
    1930-ban a II. sz. kút fúrásra 20.000 pengőt szavazott meg , s közbenjárására a Népjóléti Minisztérium 10.000 pengővel támogatta a kivitelezést.
    Forrás: Gelencsér László: "A mi artézink" 2006. Burics László 43.8 hőfokos vizet remélnek Nagyatádon.
    Bővebb forrásértékű tájékoztatás: "Artézifürdő története" című írásban.

  3. 1927-ben a képviselő-testület javaslatára úgy határozott, hogy a tulajdonában lévő 2 kat.h. üres telken épüljön fel a polgári fiúiskola új épülete. Az építkezés megkezdéséig a földterületet térítésmentesen az iskola kezelésébe adta, hogy ott a mezőgazdasági ismeretek gyakorlati úton való elsajátítását szolgálja.
    Közismert, hogy 1962-ben ezen a telken épült a gimnázium, ma Dózsa György utca 13. sz. alatt.

  4. Amikor Bodvica, Henész és Kivadár községek Nagyatáddal való egyesítése nyilvánosságra került a főjegyző 1938. augusztus 3-án megtartott képviselő-testületi ülésen a B.M. döntést elítélő határozatot terjesztett elő. A tiltakozó petíciót a vármegyei alispánhoz is felterjesztette.
    Forrás: Nagyatád Monográfiája II. kötet 182,. p.

    A petíciót elutasították, mert a belügyminiszter Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának felterjesztésére 1940.március 30-án 7063/1940. szám alapján Bodvica, Henész és Kivadár kisközségeknek Nagyatád nagyközséggel való egyesítését rendelte el.
    Forrás: Nagyatád és a hozzá csatolt községek adata az 1941. évi népszámlálás tükrében. Írta: Bánhidi László 1943-44. polgári fiúiskolai évkönyvben.



Közbeszerzési együttműködő partnerünk a Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt.

Az oldalon található tartalom Nagyatád Város Önkormányzatának tulajdonát képezik.
Az oldal megtekintéséhez 1024*768 felbontás ajánlott.
Levél a webmesternek:informatikus@nagyatad.hu
Oldalkészítés: 0.25 másodperc