Kezdőlap
 
 

GYENGÉNLÁTÓKNAK:



 Városunkról
 Hírek, aktualitások
 Programok,
   rendezvények
 Önkormányzat
 Esélyegyenlőség
 Egészségügy,
   szociális ellátás
 Oktatás, nevelés
 Kultúra
 Városi Könyvtár
 Nagyatádi Kulturális és Sport Központ
 Városi Múzeum
 Híres nagyatádiak
 Művészeti együttesek
 Turizmus
 Egyházi élet
 Sport
 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
 Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás
 Csatornaprogram
 Galéria
 Honlaptérkép
 Vendégkönyv
 Fórum
 

Cím: 7500 Nagyatád, Széchenyi tér 2.
Tel/Fax: 82/352-028

Muzeológus: Hauptman Gyöngyi

A nagyatádi Városi Múzeum 1996 áprilisában, Nagyatád várossá nyilvánításának 25. évfordulóján nyílt meg, a város főterén található, Nagyatád legrégebbi műemlékének, a 18. század közepén épült ferences rendi templom és kolostor épülettömbjének közelében, szemben a Gyógyfürdővel.

A város legújabb kulturális intézménye dr. Mike Imre, egykori közjegyző családi házában kapott helyet, amely az 1920-as évek végén épült, s a város központjában, a Széchenyi téren áll (régi nagyatádiak a mai napig is csak "Mike-házként" emlegetik). Az épület az 1950-es évek elejétől a honvédség tulajdonában volt; az önkormányzat 1995-ben megvásárolta, és az új funkciónak megfelelően alakíttatta át. A ház eredeti, külső formáját, ízléses, szép homlokzatait visszaállították, s így az harmonikusan illeszkedik a megújult Széchenyi tér polgári házainak sorába. Gyönyörű környezetet biztosít számára a szemben lévő park hatalmas gesztenyefáival, s a ház mögött kialakított kert.

A Múzeum alapításának a gondolata és maga a tárgyi gyűjtemény megalapozása is az 1970-es évekig nyúlik vissza, amikor a helyi kollégiumban, a tanulók bevonásával néprajzi gyűjtőmunkát indítottak el. Az összegyűjtött tárgyakból a kollégium padlásán kiállítást rendeztek, s a "padlásmúzeum" csaknem két évtizeden át látogatható volt. Az ott felhalmozott jelentős számú (az 1990-es évektől azonban egyre inkább kallódó, helye-nincs) gyűjtemény, valamint a városlakók többségének határozott kívánsága indokolta egy olyan intézmény kialakítását, ahol mindez megőrizhető, bemutatható és tovább bővíthető.

Az alapítás évében 1427 db tárgyat leltároztak be, és a gyűjtemény azóta is, évről évre gyarapszik. Mára 9000-nél több tárgyat, dokumentumot, fényképet stb. számlál a gyűjtemény, amelyeknek döntő többsége ajándékozás révén került a Múzeumba.


A Múzeum szakgyűjteményeinek rövid bemutatása

A Múzeum alapvető feladatköre, hogy gyűjtse a Nagyatád és környéke történetére vonatkozó dokumentumokat, fotókat és tárgyakat. A gyűjtemény történeti, néprajzi és képzőművészeti szakgyűjteményekre bontható.

  • A történeti anyagban legjelentősebbek azok a tárgyak és dokumentumok, amelyek a hajdani nagyatádi iparosok és gyárak működéséről tájékoztatnak. Figyelmet érdemelnek a törvényhatósági, oktatás- és egyháztörténeti emlékek, az egyesületek, körök dokumentumai, a kultúrtörténeti emlékek. Az ipartörténeti gyűjtemény többségében a helyi mesterek, valamint a korabeli gyárak, üzemek dokumentumait, műhelyfelszereléseit és termékeit őrzi (köteles, cipész, asztalos, kovács, szabó, cukrász-mézeskalácsos, kádár, székes-esztergályos, illetve zsinór- és paszomántgyár - a mai fonalgyár elődje -, konzervgyár, malmok, nyomda stb.).

    Nagyatád a 19-20. század fordulóján a dél-somogyi térség kiemelkedő közlekedési, közigazgatási és kereskedelmi csomópontja volt. A pezsgő életű település kereskedelmi, banki világát, a város fürdőkultúráját fotók, képeslapok, a korabeli sajtó, hirdetések, cégérek és különböző emléktárgyak idézik fel.

  • Nagyatád történeti fejlődése során kialakult (s lényegében a mai napig megőrzött) jellegzetessége gazdasági életének kettőssége: a városközpontban az ipari és kereskedelmi tevékenység volt a jellemző, míg a peremterületeken a mezőgazdaság. A mezőgazdaságból élő népesség, a parasztság gazdasági tevékenységének, életmódjának emlékeit őrzi a néprajzi gyűjtemény: gazdasági és háztartási eszközöket, valamint a lakáskultúra, öltözködés, díszítőművészet tárgyait és dokumentumait.

  • A képzőművészeti anyag gerincét a Nemzetközi Faszobrász Alkotótelepen készült kisplasztikák, és a szoborparkban rendezett nemzetközi művészeti szimpozionok fotódokumentációs anyaga alkotja, valamint a nagyatádi származású Ágoston Vencel (1895-1946) festőművész jelentős grafikái és festményei.

Az intézmény nem önálló, a nagyatádi Művelődési Ház szakfeladataként működik, igazgatásilag és gazdaságilag is a Művelődési Házhoz tartozik.


A Múzeumban jelenleg látható kiállítások:

  • "Múltidéző" - állandó várostörténeti kiállítás


  • A kiállításon belül két vitrinben kapott helyet a 2002-es bodvicai (Nagyatád déli városrészében zajlott) régészeti ásatás leletegyüttese. (Ez volt az első komoly régészeti feltárás a város területén.) Az ásatás során egy Mátyás korabeli, kerek alaprajzú templom (rotunda) maradványai és különböző sírleletek kerültek elő. A templom formája nagyon különlegesnek számít az adott korban, amikor már nem volt jellemző a kör alaprajz. Valószínűleg egy korábban elpusztult Árpád kori templom maradványaira épült rá az új, a 15. század második felében. A leletek között a legértékesebb egy 1514-es ezüst dénár, ami a templom korának meghatározásához alapvető támpontot nyújtott.

    A többi tárlóban Nagyatád 18-20. századi történelmének egy-egy szelete jelenik meg: jelentősebb intézményeinek története (Ferences templom és kolostor, iskolák, gyógyszertárak), valamint a város életében meghatározó szerepet betöltött személyiségek (például Babay József író, Kutor Ferenc zeneszerző) és családok életútja bontakozik ki. Gyönyörű korabeli fényképek, dokumentumok elevenítik fel a közel 100 éves "ártézi" gyógyfürdőnek, a ma is működő nyomdának, a vasúti közlekedésnek, régi pénzintézeteknek a történetét. Külön vitrin állít emléket az első és második világháború nagyatádi vonatkozásainak.

    Az inkább fényképeket és dokumentumokat bemutató állandó kiállítást egy (nagyjából évente változó) életmód kiállítás színesíti a némileg elkülönülő kisebb teremben. Ott jelenleg egy kispolgári szobabelső látható: Mezey Károly híres helybéli szabómester családjának nappali szobája, amelynek falait leányának, Mezey Magdolnának szép festményei díszítik.

  • "Kuraj és italmasz. Néprajzi terepmunka a baskortosztáni udmurtok között." - Dobó Attila, Mácsai Boglárka, Nagy Zoltán és Szamonek Vera fotókiállítása -

  • Két virág: két szimbólum. A kuraj Baskortosztán nemzeti szimbóluma: hét szirma hét etnikum együttélését jelképezi; az italmasz pedig a hét etnikum egyikének, az udmurtoknak a jelképe. Fotókiállításunk róluk, az észak-baskortosztani udmurtok falvairól, életéről, vallásáról, mindennapjairól szól, illetve arról, amit ebből terepmunkánk alatt számunkra is láthatóvá tettek.

    A kiállítás tematikus fotócsoportjai, térbeli elrendezése egy képzeletbeli, ideáltipikus település szerkezetét képezik le, amit – mint általában az általunk látott falvakat - zömmel udmurtok, kisebb részben tatárok laknak. Három térbeli egység, három koncentrikus kör együttese révén jelenik meg a kiállítás falujának, valamint lakóinak élete.

    "A határban": az első, s egyben legkülső kör fotói a falu közvetlen környezetét, a szántókat és legelőket, valamint az azok között megbúvó temetőket, áldozóhelyeket, s mecsetet mutatják be. A képeken a nyár végi hétköznapok gazdasági teendői mellett megjelennek az udmurt és a tatár vallásgyakorlat szent helyei, s feltárulnak a vallás és az etnikus identitás kapcsolatainak rejtett értelmezései. Megismerhetők a temetők és sírhelyek egyedi motívumai, s az udmurtok halottakkal történő rituális kapcsolattartásának, az elhunytak étellel és itallal való kínálásának jelei.

    "A faluban": e második térbeli egység a települést alkotó utcákat jeleníti meg. A társadalmi élet legkülönbözőbb formáinak nyilvános terei ezek, ahol a baskort állami szféra is látványosan megnyilvánul a gazdasági mutatók tábláinak elhelyezésében, háborús emlékművek gondozásában, valamint iskolák és könyvtárak jelenlétében. Ugyanakkor ezek azok a terek, ahol a néprajzosok ismeretségeket köthetnek, rövidebb beszélgetésbe kezdhetnek. Itt tárulnak fel a falu mint közösség gazdasági és társadalmi mozgásterei, szövevényes kapcsolatrendszerei.

    "A házban": kiállításunk harmadik, s egyben legbelső köre a családi és az intézményes szocializáció tereit jeleníti meg. A házakba belépve válnak közelebbivé a színes fa- és téglaházak tulajdonosaival kötött kapcsolatok, s a családi fotók révén pedig egyéni és családi élethelyzetek, sorsok bontakoznak ki. A családok életterét bemutató fotók mellett megjelenik az itt oly gyakori iskolai helytörténeti múzeum belső tere is, annak kötelező hármas tagolódásával, a múlt különböző olvasataival: az udmurtok etno-históriája berendezett népies szobabelsőben, az iskola intézményes múltja a kiállított tablókban, és a szovjet-orosz állami történelem kiragadott korszakai a háborús emlékkiállításban. Az iskolai múzeumok szerkezete az etnikus identitás, a baskortosztáni, s az oroszországi lét egymásba fonódó, államilag konstruált értelmezéseit kínálják fel az ottani múzeumok és a jelenlegi kiállítás látogatóinak.

    A kiállítás koncentrikus körei olyanok, akár e többes identitás gyűrűi. Jól észlelhetőek és megkülönböztethetőek, noha határvonalaik nem válnak el élesen egymástól. Emellett "a határ", "a falu" s "a ház" nemcsak a baskortosztani udmurtok világának egy-egy rétegét képviselik, hanem a néprajzosok számára elérhető megismerés folyamatának, a kultúra megismerésének egy-egy állomását is.

    (Baskortosztán (régi nevén Baskíria) az Orosz Föderáció tagállama. A lakosságot alkotó hét legnagyobb etnikum a baskír, az orosz, a tatár, a csuvas, a mordvin, a mari és az udmurt. Északi területein zömében törökös nyelvű tatárok és finnugor nyelvű udmurtok élnek. Baskortosztán össznépessége: 4.104.336 fő, amiből tatár 990.702 fő (Oroszországban összesen 5.572 ezer tatár él), udmurt mindössze 22.625 fő (Oroszországban összesen 639.906 udmurt él).

    A múzeum látogatása ingyenes.



Közbeszerzési együttműködő partnerünk a Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt.

Az oldalon található tartalom Nagyatád Város Önkormányzatának tulajdonát képezik.
Az oldal megtekintéséhez 1024*768 felbontás ajánlott.
Levél a webmesternek:informatikus@nagyatad.hu
Oldalkészítés: 0.25 másodperc