Nagyatád város címerében egy álló katonai pajzs kék mezejében zöld talajon fehérfalú vörös tetős templom áll, melynek bal felől álló vörös színű hagymakupolás tornyán arany kereszt látható. A torony előtt zöldlombú fa áll. A pajzs fölötti jobbra fordult aranyrácsozatú koronás nyílt sisak dísze a pajzsbeli templom. Takarók: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
A címer témája (templom és lombos fa) először a XIX. század közepén jelent meg pecséten.
A templom az akkori Nagyatád (a felirat szerint mezőváros) életében az oda telepített szerzetesrend meghatározó szerepére, a lombos fa a település határában elterülő nagykiterjedésű erdőkre utal.
A múlt század utolsó harmadában a mezővárosi rangot is elhagyó új pecséten egy jobbra forduló ló szimbólum jelent meg, amely azonban Somogyban több helyen is előfordult.
A XX. század elején az Országos Levéltár közreműködésével az ún. Törzskönyvi Bizottság az ősi címerszimbólumot, az eredeti templomos formát határozta meg a község címeréül. Nagyatádnak tehát nem kellett új címert alkotni. Az „álló katonai pajzs”-ban található témát és formát 1908-ban törzskönyvezték. Díszítését (sisak, címertakaró) Deák Varga József – a címertan országosan is elismert, Nagybajomban élő szakértője – a klasszikus heraldikai szabályoknak megfelelően végezte.
Az elsődleges díszítőelem a sisak, az összes többi ennek tartozéka. A jobbra néző (a heraldikai „jobb” a pajzsot maga elé tartó lovag szemszögéből értendő, tehát ellentétes a látottal) rostélysisak felett a fő címer téma ismétlésének a heraldikában gyakorlati oka van. A lezárt sisak tulajdonosát a pajzstól függetlenül a sisakdíszről lehetett felismerni. A sisakhoz erősített címertakaró eredetileg a lovag köpenyét jelképezte, amely minél foszlottabb volt, (foszlánynak is nevezik), annál dicsőségesebb volt csatából hazatérő tulajdonosára nézve.
A címer színezése a magyar heraldikai hagyományoknak megfelelő – a Habsburgok a magyarok részére adományozott címereiknél ezt a színezést használták -, „jobb” oldalon kék-arany, „bal” oldalon vörös-ezüst. A fekete-fehér megjelenítés is szabályokhoz kötött. A vörös függőleges, a kék vízszintes, a zöld átlós vonalkázású, az arany pontozással, a fehér és ezüst kitöltetlenül ábrázolható.
Nagyatád város címere csak megjelenítésében új. Értéke a benne lévő történelem, amely összeforrt a várossal. Mai életünk egyéb aktualitásait ne keressük benne. Címerünk nem cégtábla, hanem hiteles múltjával jelenünk szimbóluma.
Az új városi embléma
Nagyatád új mottójához új, modern megjelenésű embléma készült. Hangsúlyozza a város sokszínűségét, szimbólumaival tükrözi a település arculatát, dinamikáját.
A parkok, virágok települése, ahol a természetközeliség természetes az itt élőknek. A zöld színek tükrözik ezt, a vadgesztenye levél pedig az évszázados fák történelmi emlékezetét.
A téglavörös és a napsárga Nagyatád színei, melyek zászlójában is megtalálhatók – az emblémában ez szimbolizálja a városiasságot. A Meditáció című szobor sziluettje a település egyik legismertebb szimbóluma.
A vizek is fontos szerepet játszanak Nagyatád életében. A természetben patakok, tavak szegélyezik a környéket, a városban pedig gyógyfürdő és strand is található, mely kiemelt turisztikai vonzerő.
