Földművelődésüggyel és állategészségüggyel kapcsolatos ügyek

Ügyintézés helye:
Nagyatádi Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda
7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.
Földszint 5. számú iroda

Ügyintéző:
Csiszár Henriett (0630/773-5318, 0682/504-517)


Állattartással, ebtartással kapcsolatos ügyek

Ha a jegyző az állatvédelmi törvényben meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni.

A jogszabály megsértése esetén az állattartó pénzbírsággal sújtható. A bírság alapösszege tizenötezer forint. Az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat.

Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható, azonban azok tartását magasabb szintű jogszabályok előírásai alapján jegyzőnek, illetve állategészségügyi hatóságnak be kell jelenteni. Tartásuk során meg kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, természetvédelmi valamint helyi építési szabályzatban szereplő előírásokat.
Az önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira tekintettel három évente, legalább egy alkalommal, Nagyatád város közigazgatási területén tartott ebek vonatkozásában ebösszeírást végez.

Az ebösszeírás önbevallásos módszerrel történik. Az ebösszeírás során az eb tulajdonosa és tartója köteles ebenként egy, meghatározott adattartalmú adatlapot kitölteni és azt (azokat) az önkormányzathoz visszajuttatni.
Az ebnyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia,
a) az eb tulajdonosának nevét, címét,
b) az ebtartó nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
c) az eb fajtáját vagy fajtajellegét vagy a keverék mivoltára való utalást, nemét, születési idejét, színét, hívónevét,
d) az eb tartási helyét,
e) a beültetett transzponder sorszámát, a beültetés időpontját, a beültetést végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
f) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, az ivartalanítást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
g) az eb oltási könyvének számát, az azt kiadó szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
h) az eb veszettség elleni védőoltásainak időpontját,
i) az eb veszettség elleni védőoltásai során használt oltóanyagot, annak gyártási számát, valamint az oltást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
j) a veszettség szempontjából aggályos eb megfigyelési státuszának tényét, időpontját,
k) kisállatútlevéllel rendelkező eb esetén az útlevél számát, kiállításának időpontját, a kiállító szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
l) az eb veszélyessé minősítésének tényére és időpontjára vonatkozó adatot,
m) elismert tenyésztő szervezet által törzskönyvezett eb esetén a származási igazolás másolatát.

Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles az adatokat az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható, ezért az állattartó köteles a transzponderrel nem rendelkező ebeket állatorvosnál megjelöltetni. Az ebösszeírásban mikrochippel ellátott és az állatorvosnál korábban bejelentett, a központi nyilvántartásban már szereplő, valamint a bilétával rendelkező és a helyi nyilvántartásban szereplő ebeket is be kell jelenteni. Az ebtulajdonosok az ebösszeírást követően is kötelesek az adatokban bekövetkezett változásokat, szaporulatot írásban bejelenteni. Az ebösszeírás elmulasztásának jogkövetkezményeként az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet alapján pénzbírság szabható ki.

Az ügyintézés illetékmentes.

Az ebek bejelentéséhez szükséges iratok:
• ebösszeírási adatlap nyomtatvány
• változás bejelentése írásban

Kapcsolódó jogszabályok
• 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről
• 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről (Ávtv.)
• 244/1998 ( XII. 31. ) Kormányrendelet az állatvédelmi bírságról
• 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról


Méhészkedéssel, méhek vándoroltatásával kapcsolatos ügyek

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003.(VI.27.) FVM rendelet (továbbiakban: R.) 2. §-a szerint a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.
Az önkormányzati jegyzője nyilvántartja a méhész nevét és lakóhelyét, a méhcsaládok állandó és legutóbbi tartási helyét, az állatorvosi igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésre szolgáló terület pontos megjelölését (dűlő, hrsz., stb.) és a letelepedés idejét.
A méhek kiszállítását a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni az önkormányzat jegyzőjének. Beszállítás esetén a bejelentést az R. 3. számú melléklete alapján kiállított nyomtatvány ajánlott levélként történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A nyomtatvány igazoló szelvényét a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője – a teljesítés módjától függően – a méhész lakóhelyére küldi meg vagy személyesen adja át.

A kijelentést az R. 4. számú melléklete alapján kiállított nyomtatványon kell teljesíteni személyesen, vagy annak ajánlott levélként történő megküldésével. Vándoroltatás során a méhek csak olyan helyre telepíthetők, amely nem áll községi zárlat alatt. A vándoroltatás befejezése után a méhész köteles a hazatelepülését a hatósági állatorvosnál és a jegyzőnél hetvenkettő órán belül bejelenteni. A méhanyanevelő telep 5 km sugarú körzetében vándorméhészetet letelepíteni és 3 km sugarú körzetében új méhészetet vagy méhészeti telephelyet létesíteni a méhanyanevelő telep üzemeltetőjének hozzájárulásával lehetséges.

A települési önkormányzat jegyzője a nyilvántartásba vett méhtartókat egyes, a méheket veszélyeztető növényvédelmi tevékenységről (pl.: permetezés, szúnyogirtás, gyomirtás stb.) haladéktalanul írásban tájékoztatja. A méhek tartásánál figyelemmel kell lenni a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet előírásaira is, mely szerint a méhészkedést – a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – az erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával szabad. Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani. Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50–60 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat, méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek.

Az ügyintézés illetékmentes.

Szükséges iratok a méhészkedés bejelentéséhez:
• méhtartás bejelentése elnevezésű nyomtatvány

Vándoroltatás esetén:
• 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 3. számú melléklete szerinti bejelentő illetve a 4. számú melléklet szerint kijelölt nyomtatvány
• 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti állatorvosi igazolás

Kapcsolódó jogszabályok

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről,
2008 . évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről,
2016. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról,
15/1969. (XI. 6.) MÉM számú rendelet a méhészetről,
41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról,
244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról,
70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes,
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátószervek kijelöléséről
188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet az állattenyésztésről


Vadkár becslési eljárás

VADKÁR: a jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.

VADÁSZATI KÁR: A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben.

VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁR: Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye. A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.
A kárbecslési eljárásban a szakértői díjat kérelmezőnek meg kell előlegeznie. A díjelőleg hiányában a jegyző az eljárást megszünteti.

A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. A kár felmérését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok szerint – a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul a jegyzőnek átadni, aki a felek között egyezség létrehozását kísérli meg a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. Ha a felek között nem jön létre egyezség, vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
őszi gabona október 1. – augusztus 15.
tavaszi gabona április 1. – augusztus 1.
kukorica április 15. – november 30.
burgonya április 15. – október 15.
napraforgó, szója április 15. – szeptember 30.
borsó március 1. – augusztus 30.
szőlő, gyümölcsös egész évben

Az eljárás a károsult bejelentésére indul.

Ügyintézési határidő: 60 nap
Az eljárás illetékmentes.

Kérelemhez csatolni kell:

  • a kárbecslési eljárás kezdeményezését megelőzően tett felhívások, közlések, egyeztetések pontos idejét, és ezek igazolásait.

Kapcsolódó jogszabályok
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint vadászatról szóló 1996. évi LV törvény, A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet,
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény


Skip to content